Újabb formájába kóstoltunk bele a lengyel utaknak, ezúttal "Feri Tours"-szal utaztunk, ami nagy előny, hiszen "Feri bácsit" szinte mindenhol ismerik és elég jól bírja a lengyel nyelvet is, így nekünk alig kellett megszólalnunk a két nap során.:)

Az első 100-150 km-en én dirigáltam, de az autó tulajdonosa szerint túl gyorsan hajtottam, így hamar kormány nélkül maradtam, persze Feri százszor veszélyesebben vette be a kanyarokat, köszönhetően az évtizedes tátrai rutinnak, igaz ekkor senki nem próbált már a raktérben aludni.:):):)

Kezdés Krakkóban, ahol sok gluténmentes pékárút pakoltunk be, majd megfutottuk a szokásos köreinket a bontóban, illetve Jaceknál. (A szerzett portékákról beszéljenek a képek.) Újdonság volt, hogy ezúttal nagykereskedésben is voltunk, ahol csak Fiat és csak gyári alkatrészekkel foglalkoznak, a látvány már-már sokkoló volt. Itt sajnos nem fényképeztem, pedig az egy köbméter féknyereg és a hentesládányi apróságok látványa igen megkapó volt. :)

Szállás a szokásos helyen, majd másnap a hétvége "fénypontja" a 6.Krakkói Tuning Show. Rengeteg borzalmas autó, roppant igénytelenséggel fűszerezve, ellenpontozásként pár bíztató hajtás is látható volt, amiket mi is megcsodáltunk. Nem voltak airbrush-os nénik, fedetlen keblekkel és Fusion babát sem osztogattak, de egyéb paraméterekben hasonlított a rendezvény, a hasonló magyar eseményekhez. (Sablonarcú tizenévesek, nonfig pólóban csorgatják a gyereknyálat a spoilerezett üvegszál és gitt rettenetekre.) Príma, ennél rosszabb dolgom sose legyen.:)
Hamar végeztünk, így lelki megnyomorodásunkat meleg étellel próbáltuk kompenzálni, bár a lekvárral szervírozott omlett elsőre elég bizarr volt.

Hazafelé benéztünk Marekhoz, de sajna nem készültek el az üléseinek.:( Öröm az ürömben, hogy emiatt pár héten belül visszanézünk és ezúttal kéthengeres, farmotoros autóinkat is visszavisszük szülőföldjükre.:):):):)