Volt már poszt ezzel a címmel, de a Hachette úgy gondolta, hogy a kispolszki témában még bőven van, és az 1/8-as, lakókocsis ST után kiadtak egy 1/6-os, utánfutós FL modellt is, szintén összerakós, apránként csepegtetős verzióban. Számolgatni nem szeretnék, abba meg bele sem akarok gondolni, hogy mennyi bukó lesz, ha ezt is kiadják itthon. :) 

32 részen vagyok túl, ami a sorozat nagyjából negyede, talán már van értelme írnom róla. Egyetlen igazi aggályom az volt, hogy tud-e az 1/6 pluszt nyújtani a kisebb verzióhoz képest. Igazán nagy gurítást nem vártam a kistesó után, de van pár apróbb részlet, ami finomodott, jóbban kidolgozott lett. Ami nagyon tetszett, hogy menet közben képesek voltak pár dolgot módosítani az élethűbb ...

Legutóbb kerékre raktam, gurultam vele néhány száz métert, de az élmény nem volt maradandó, így hamar visszaálltam a garázsba. Egyrészt ültető laprugó került alá, így elmászott az első kerékösszetartás, másrészt a felkerült kerekek tehermentesítője, nem kispolszki agyhoz volt illesztve, így a kerekek nem feküdtek fel tökéletesen az agyra. Normális ember nem megy így próbakörre, de ilyen téren nem nőtt még be a fejem lágya. :) 

Azóta került rá gyári kerék, és haza is sikerült vinni, így jobban kezelésbe tudtam venni az autót. Mechanikai átnézés lenne az elsődleges dolog, de valamiért több kedvem volt az évtizedek mocskát eltávolítani, illetve saját képemre formálni az autót. Utóbbi egyelőre csak olyan dolgokra terjed ...

Kétezres évek végén volt birtokomban GMX, egy 1987-es, fehér autó, ami tökéletes megbízhatósággal vitt el rengeteg helyre, napi használós autóként. Igen, még télen is. :) Több soron elbasztam, de ha a baleset nincs, akkor nincs CCL, szóval összességében jól jöttem ki a balesetből, az a tíz öltés meg elfér a fejemen. :) GMX azóta kiegyenesedett, sőt még az is szóba került, hogy visszakerül hozzám. :) Évekig eszembe sem jutott, hogy pótolni kellene, aztán valamiért bekattant, hogy csak kellene egy nagy műszerfalas autó, ráadásul legyen akkor a leginkább kommersz, generátoros, rendes önindítós fajta és persze fehér. Természetesen lakatolatlan, rozsdamentes, gyári fényezéssel. Ezekkel a paraméterekkel már 10 éve is elég rosszak ...

Véget ért az év legnagyobb autós projektje, amit a Kangoo szolgáltatott. Egy szimering és egy kinyomócsapágy volt a fő bűnös és majdnem egy hónapig tartott, de beleálltam. :)  Valójában egy nettó 3-4 napos projektről beszélünk, ha az ember átlagos igényekkel rendelkezik és minden alkatrész van polcon. :) 

Francia autógyártás megértése után elővettem pár alvó projektet. Az egyik egy olasz kormánymű volt, ami már régóta pihen egy dobozban. Fogazott részei nem voltak túl jó bőrben, így nem voltam rest és kapott egy új csigaorsót, egy új pitman tengelyt és a körhagyó is új lett. Természetesen "csak" lengyel volt polcon, de azt hiszem ezen a hiányosságon túl tudok lépni, kívülről így is nagyon olaszos. Azért sem búslakodom, ...

Nem kellett sokat várni, meg lett a fene nagy polskizással járó szívás. :) Elsőként az önindító rántott vissza a rögvalóságba, pedig már azt is elképzeltem, hogy jövő nyáron a kékkel megyünk nyaralni a tengerhez. Bovden teljes húzására meg sem mozdult az önindító, de valahol középtájt még elkapta, ha nagyon érzékien nyúltam a karhoz. Sok kedvem nem volt a cseréhez, mert az ötös váltó szerelésekor javítottam a leverődéseket azon a környéken és biztos voltam benne, hogy lesz pár stigma a szerelés után. :( Vizsgálódás közben szúrt szemet némi olaj a furulyák környékén, ami elég furcsának tűnt, de úgyis már 10+ évesek a furulyagumik, nem árt egy revízió. 

Önindítón a kapcsoló adta meg magát, cseréje nem több két ...