Nem kellett sokat várni, meg lett a fene nagy polskizással járó szívás. :) Elsőként az önindító rántott vissza a rögvalóságba, pedig már azt is elképzeltem, hogy jövő nyáron a kékkel megyünk nyaralni a tengerhez. Bovden teljes húzására meg sem mozdult az önindító, de valahol középtájt még elkapta, ha nagyon érzékien nyúltam a karhoz. Sok kedvem nem volt a cseréhez, mert az ötös váltó szerelésekor javítottam a leverődéseket azon a környéken és biztos voltam benne, hogy lesz pár stigma a szerelés után. :( Vizsgálódás közben szúrt szemet némi olaj a furulyák környékén, ami elég furcsának tűnt, de úgyis már 10+ évesek a furulyagumik, nem árt egy revízió. 

Önindítón a kapcsoló adta meg magát, cseréje nem több két percnél, de inkább szétdöntöttem az egészet és kipucoltam, ha már lenn van. Első pajzson ki volt tágulva a persely furata, így abból is kapott egy másikat. Utángyártott, új kapcsolót szereltem fel, mert szarrágó voltam gyárit szerelni rá. Meg is lett a böjtje, mert nem zárta az áramkört rendesen, én hülye pedig jobban bíztam az új kapcsolóban, mint saját rutinomban. Lényeg a lényeg, hogy párszor szétszedtem az önindítót, mire leesett, hogy egy új alkatrészben sem feltétlenül kell hinni. :) Kisírta magának a gyári kapcsolót és lám minden fasza. 

Jöhetett az olajfolyás. Rutin művelet, szerencsére nagy kosz sincs, de titkon éreztem, hogy nem a furulyagumik fosták el magukat és lesz itt meglepi. Vegyük sorra a dolgokat, amik nehezítették a szerelést. :) 

Ad1.: Export hengerfej, ami át lett alakítva marás segítségével, hogy a gyári, hosszú furulyákkal lehessen használni. Pont a kevesebb olajszivárgási lehetőség miatt döntöttem így, meg az egyszerűbb alkatrészellátás miatt. A középső cső marása kicsit alacsonyabb lett, így itt a furulya gallérja elnyomódott a hengerfej lehúzása során. Ez a nyomatékolás során fel sem tűnt és gondot sem okozott eddig, csak kihúzni nem tudtam a szétszerelésnél a csövet, így maradt a roncsolás. 

Ad2.: Nem akartam gépműhelyeztetni a furulya fészkét, de minő királyság, pont van itthon rugós furulya, amivel el lehet ezt a hibát csalni. Rémlett valami, hogy azokkal sem volt már minden okés, amikor kiszereltem őket a narancsból. Oh igen, a belül lévő o-gyűrűk voltak silány állapotban. A helyi csapágyboltban nem volt polcon a méret, de másnapra meglettek. 

Ad3.: Rugós furulyák átmérője egy hangyányit nagyobb, mint a hengerfejen a furatoké, így volt némi csiszolásos utómunka, ahol nem nagyon volt helye kézremegésnek.

Ad4.: Összeszerelés után is megjelent némi olaj. Tudtam, hogy van olyan opció, hogy a szelepfedél alatti hengerfej anyáknál szivárog az olaj és a nyomok is erre utaltak, de ezzel is úgy voltam, mint a nemibetegségekkel, hogy elhiszem a létezésüket, de nekem nem lehet ilyen. :) Kapott új alátéteket és anyákat, meg némi pasztát és egy nap száradási időt. Közben beköszöntött a rosszabb idő, így az autót visszaköltözött a garázsba, szóval a végeredményről nem tudok referálni. A ház és a garázs közötti 14 kilométeren nem fosta el magát, de ez még nem jelent semmit. Ezenfelül át kellett adnia a helyét a Kangoonak, amin egy sokkal nagyobb lélegzetvételű szerelés vette kezdetét és bármennyire is furcsa ezt leírni, de a Kangoo élvez elsőbbséget, hiszen ő a kenyérkereső. :) 

El is felejtettem, milyen trágya munka kiszerelni, ha minden alkatrészre vigyázni kell. 

A bűnös és pár elvált darabja. 

Perselyt a váltóharang a helyén tartotta, de inkább csere.

Itt nem volt nagy gond, maradhatott. 

Itt viszont inkább a csere mellett döntöttem.

Felkészültem a legrosszabbra is. :)

Volt, hogy ebből is újat raktam fel feleslegesen. :) 

Papírt is vágtam újat a kommutátor köré. 

Mr. Segíthetek. :) 

Ez lett a végleges verzió. 

Jöhetett az olajfolyás. 

Bontással nem lett szebb.

Másik oldal elég jól tartja magát.

Itt éreztem először, hogy tök felesleges, amit csinálok. 

Szomszédok is kedvet kaptak a kezük bemocskolásához. Szabolcs remélem nem látja a képet. :) 

Diszperzites vödör sokadik utóélete. 

Az a durva, hogy lassan jöhet az újabb karton. Vezetékes víz mellett a világ egyik legnagyobb találmánya. :) 

Szétvert furulya. :( 

Itt még nagyon nagy királynak éreztem magam. 

Gyári o-gyűrűk nem sokat bírtak, remélem ezek jobbak lesznek. 

Ezeken a furatokon kellett igazítani, hogy beférjenek a furulyák. 

Egész jól bírták az elmúlt 10+ évet, de ha már lenn volt a hengerfej, akkor kicseréltem ezeket is. 

Ezt a csövet még egy lengyel találkozón kaptam és nagyon zavart a tudat, hogy ennyire meggyötört darab van benn. Bocsi Adam, a hálám azért örök. 

Ezeknek sem volt semmi bajuk, de miért ne cseréljem őket. 

Ez meg a végjáték. :)