Nem sok kedvem volt irogatni az utóbbi időben, ennek folyományaként jól elhanyagoltam a blogolást is. Most érzek magamban némi powert, így megpróbálom összeszedni az elmúlt egy hónap történéseit.

Első napirendi pont a Bonci bontóból vásárolt sárga Polski, ami irreálisan jó állapotú volt, így Rékával közösen megvettük és mindent lefúrtunk/levágtunk róla, ami hasznos lehet a jövőben. Enyém lett a komplett padlólemez és a hátsó komplett dobok. 5500-at és némi piszkos melót megért.:)

Kicsit szüttyögtem az első futómű alkatrészeivel. Szétszedtem a páréves kovácsolt laprugómat, majd homokszórattam, savas alapozóval kezeltem, végül 2K-s feketével színeztem. Szép lett, tetszik. Ellenben a kerékagyak -ugyanilyen kezelés után- baromira nem jönnek be, így azokat elölről fogom kezdeni, némileg más szisztéma szerint. Felfekvő részre csak nagyon vékony festék fog kerülni, a hátsó rész pedig félfényes fekete szintert fog kapni, szerintem így lesz az igazi.:)

Említést kell még tennem egy vaterás aukcióról, ami sokunk érdeklődését felkeltette, végül én lettem a befutó és a bolti ár harmadáért-negyedéért sikerült új krómos lökhárítókat vennem. :) Messze nem tökéletesek, de horpadás, nagyobb karc nincsen rajtuk. Polírozás után nagyon meggyőzően csillogtak.:) Gyorsan bontottam is hozzájuk szép állapotú tartókat, amiket ingyen oda is adtak, mert szépen mosolyogtam. Pár hasonló társukkal együtt befizetem majd őket egy galvanizációs fürdőre.:):)

Kirándultunk is voltunk ebben a hónapban. No nem mentünk messzire, csak az ország egyik autósok által leginkább retteget műszaki állomására, a Mozaik utcába. Az apropó az volt, hogy a Suzukin lejárt a műszaki. Kicsi csók kellett, mert az ültetést nem voltam hajlandó kiszedni, de szinte minden más rendben volt és csók nélkül is átment volna. A "szinte" azért került oda, mert egy kábelt kifelejtettem és nem működött a rendszámtábla világítása.:) A vizsga miatt felraktam a lemez felniket, ami visszahozta az autó már-már elfeledett dinamizmusát, így minden úton fülig ért a szám. Volt pár utam Kecskemétre, voltunk Egerben és a kanizsai találkozót is megjártam a kocsival, ami igen jót tett neki, újra képes annyival menni, mint amennyi bele van írva, pedig nem hittem, hogy lesz még valaha ilyen. Éljen a gyárinál kisebb, de sokkal nehezebb alu! :):):)

Apropó Kanizsa. Vadmacsék szerveztek egy talit, ami egészen jó volt és rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Megállapítást nyert, hogy az ország egyik talán legszebb része az Őrség, persze csak a Dunakanyar utáni helyekre pályázhat.:) A találkozó után még beugrottunk Béciiékhez Zalaegerszegre, ahol meg lettünk vendégelve és kilátóztunk is. Ezúton köszönjük neki és a szüleinek a vendéglátást.

Valamelyik szabad percemben lelakkoztam a fékek munkahengereit, amikkel maximálisan elégedett vagyok. Azóta fel is szereltem mindet, rozsdamentes csavarok segítségével, sőt az elsőknél a rugalmas fékcsövet is bekötöttem, de a masinka pont akkor merült le, így erről fotó csak később lesz. :(

Legutóbbi postban volt szó az elbaltázott hátsó fékalaplapról. Azóta rendeltem másikat, ami le lett homokszórva és kapott egy félfényes szintert és kiéhezve várja a helyén, hogy a csapágyház behatoljon. Holló segítségével behúztuk az első lengőkarokba az új szilenteket, ami sajna itt-ott lenyúzta a dukkót, de gyorsan lejavítottam a hibákat és ezek azóta a helyükön vannak és őket még le is tudtam fotózni. Szerintem nagyon adja a narancs- bugyikék párosítás, nem bántam meg.:)

A legnagyobb durranás azonban az volt, hogy két felnim teljesen elkészült. A kifestendő részek első körben 2K-s alu alapozót kaptak, majd 2K-s fényes feketét. Nem mondom, hogy 100%-osan hibátlan lett a végeredmény, de az összhatás nekem nagyon bejön, imádom ezt a felnit. Természetesen nem bírtam magammal és aznap fel is próbáltattam rá a Yokohamákat. :) Annak külön örülök, hogy alig kerül súly a felnikre, ergo jó munkát végeztek a görgőzésnél.:)