Szokásosnál is rövidebb szabadidő, de a nyolc hektárnyi fű rendbetétele után sikerült egy kis időt szakítanom a kék Kisautó valamely alkatrészére, mindezt úgy, hogy a garázs ajtaja zárva maradt.:) Az alany egy szebb napokat is megélt behúzós önindító volt. Szombat este széthúztam, próbáltam megnézni az alátétek sorrendjét, de a kiválasztott motor már egy felújításnak esett áldozatul, ezért az alátétek számban sem stimmeltek, így a sorrend mindegy volt. AKINEK A FEJÉBEN EZ AZ INFORMÁCIÓ ESETLEG MEG LENNE, AZT SZÍVESEN FOGADNÁM, MERT A SZERELÉSI KÖNYV NEM EGYÉRTELMŰ. Szerencsére a lendkerék felőli pajzsot kicserélték utángyártottra, így szét kellett húznom a másik behúzós önindítót és meg kellet keresnem a már régebben legyöngyözött a alu részeket is. A másik önindító kommutátor fedelén Made in Yugoslavia felirat díszelgett, így összeállt a kép. Két-két alu darab megy gyöngyözésre, a yugo és az Akor pedig egyesül egy tartalék önindítóként.
Állórész házát homokfújtam, alapoztam, majd enyhén rücskösre fényeztem, a többi apróságot elmostam, még azokat is, amiből van új. Még vennem kell új csavarokat, rugót és stiftet a karhoz és elviekben összeállhat a csinos önindító. A kommutátor takaró palástját megpróbálok szerezni újat, ha nem sikerül, akkor homokfúvás és galvanizálás vár a régire.

Délutáni program Suzuki mosás volt, majd szárítás gyanánt elmentem kocsikázni és gyakorolni a rajtolást. Sajna a kerekek és a nagy meleg baromira visszafogta a kocsit, így hamar ráuntam a játékra.:(

Este még volt egy érdekes történetem, ami végződhetett volna csúnyán is. Kettővel előttem az Árpád-hídon ment egy 206-os Peugeot elakadásjelzővel. Nem volt nehéz észrevenni, hogy leszakadt a pótkerék tartója és amiatt ment lassan. Szerencsémre elég gyorsan el is hagyta, az előttem lévő vészfékezett, nekem meg döntenem kellett, hogy két kerék közé vegyem a gumit, vagy szalagkorlát, esetleg a belső sávban lévőnek vezessem a kocsit. A három opció közül az elsőt választottam, így picit koppant az alvázon a kerék, de -utólagos vizsgálat után- nem lett semmi baja. Megállítottam a nőt, majd szóltam neki, hogy elhagyott valamit, ő megköszönte, majd kisírta magát a vállamon, hogy mennyire nincs tolerancia az emberekben manapság és ő nem megy vissza érte, inkább vesz újat. Piff. Alánéztem a kocsijának, hogy mi lehet a hiba, de erősen hiányozhatott onnan valami, mert a keretet nem lehetett rögzíteni. Amúgy gyalázat, hogy semmi alvázvédelem nem volt a kocsin, sima merítésből fakadó alapozó és csókolom. Fél órával később mentem Csajosért és összeszedtem a pótkereket.:):):):):):)